Nagyon veszélyes tendenciának nevezte pénteken a Kreml szóvivője, hogy európai politikusok folyamatosan az ukrajnai konfliktusba való közvetlen beavatkozás lehetőségéről nyilatkoznak.
Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Párizsban egy titkos vacsorán tárgyalt az EU Kína-politikájáról. A találkozóra néhány nappal Hszi Csin-ping kínai elnök európai látogatása előtt kerül sor, és a két vezető megvitatta a Pekinghez kapcsolódó stratégiai, valamint az EU védelmi és finanszírozási kérdéseit. Mellette viszont kibontakozik egy újabb konfliktus Ursula von der Leyen bizottsági elnök jövőjéről is.
Miután a múlt heti Kormányinfón már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy május 8-10. között Magyarországra látogat Hszi Csin-ping kínai államfő, hétfőn a kínai külügyminisztérium felfedte az európai ötnapos körút néhány fontos részletét.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy nyitott a nukleáris fegyverekről szóló tárgyalásokra a hiteles európai védelem megteremtésének részeként, írja a Bloomberg.
A francia külügyminiszter libanoni látogatásán javaslatokat terjeszt elő az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus eszkalációjának megelőzésére, miközben Párizs egy mindkét fél által elfogadható béketerv kidolgozására törekszik.
Mégis mi a csuda ütött Emmanuel Macronba? A francia államfő Ukrajnába csapatok küldését belengető mondatai után a fél világ, és egész Franciaország, ezt találgatta. Bármi is volt mögötte, Putyin elnök rögvest jelezte: Moszkva – a maga atomhatalom mivoltában – áll elébe. Mire Macron válasza sem késett: Párizs cseppet sem fél, neki is méretes atomarzenál áll a rendelkezésére. Diplomáciai körökben rég volt példa ennél kevésbé épületes, és főleg ennél veszélyesebb eszmecserére. Ami kérdések tömegét veti fel: mi motiválja Macront, ki miként reagál a nyugati szövetségben, mit szól az egészhez az Egyesült Államok? És leginkább: vajon immár tényleg közvetlen hadviselő féllé válhat-e a NATO?
Emmanuel Macron francia elnök szerint túl szigorúak az európai bankokra és biztosítókra vonatkozó jelenlegi szabályok, mindez pedig negatívan hat Európa gazdasági versenyképességére.
Emmanuel Macron francia elnök a Bloomberg hírügynökség értesülése szerint tárgyalásokat folytat arról, hogy kihívót állítson Ursula von der Leyen bizottsági elnökjelölttel szemben.
Franciaország Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Hollandiával és Lengyelországgal együtt új szankciórendszert javasol az Európai Unió számára az orosz dezinformációs és választási beavatkozási műveletek elleni küzdelem érdekében. A Bloomberg által látott tervezet szerint az orosz vonatkozású szereplők által végrehajtott destabilizáló tevékenységek száma nőtt Európában, és különböző hibrid eszközökkel aláássák a demokráciát, a stabilitást és a jogállamiságot.
Tobias Ellwood alezredes, konzervatív védelmi politikus és parlamenti képviselő szerint a Nyugat „tagadásban van” Vlagyimir Putyin hatalmát illetően, amely már nagyobb, mint Joszif Sztálin szovjet diktátoré volt – írja a Sky News.
Egy február végi megszólalásában Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki, hogy nyugati országok katonákat küldjenek Ukrajnába. Kijelentésével hatalmas vihart kavart szerte a Nyugaton; több ország, különösen az Egyesült Államok és Németország sietett elhatárolódni, Lengyelország és a balti államok viszont jóval megértőbbnek bizonyultak. Macron kijelentése mögött egy stratégiai irányváltás szándéka állhatott, de a következmények arra utalnak, hogy a szándék visszafelé sült el, ami viszont Oroszország kezére játszhat. Vajon miért vált a korábban az Oroszországgal való tárgyalást szorgalmazó francia elnök a Nyugat első számú héjájává?
Gérald Darmanin, Franciaország belügyminisztere a Le Parisiennek adott interjúban részletezte a párizsi olimpiai és paralimpiai játékokra vonatkozó szigorú biztonsági intézkedéseket, beleértve a légtér lezárását, az önkéntesek átvilágítását és 45 000 rendőr készenlétbe helyezését, hangsúlyozva az események zavartalan és biztonságos lebonyolításának fontosságát - számolt be az Index.
Németország folyamatos gazdasági gyengesége arra utal, hogy az Európai Unió hosszan tartó problémái valószínűleg nem fognak egyhamar véget érni. Mivel azonban a gazdasági növekedés terén az olyan hagyományosan rosszul teljesítő tagországok, mint Olaszország és Franciaország, a fellendülés jeleit mutatják, a közép- és kelet-európai tagállamok pedig jól teljesítenek, az EU gazdasági kilátásai még jobbra fordulhatnak.
Szerbia 12 francia gyártmányú Rafale vadászbombázót készül vásárolni, a beszerzési megállapodást várhatóan két hónapon belül aláírják – számol be a Guardian.
Franciaország nem tartja értelmét annak, hogy bármiről is egyeztessen Oroszországgal, mert mindenről hazudnak és szándékosan félremagyarázzák a diplomáciai dialógus során elhangzott dolgokat – jelentette ki Stéphane Séjourné francia külügyminiszter a Le Monde-nak.
Bár Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a múlt héten kizárta, hogy a szövetség katonákat küldjön Ukrajnába, az orosz sajtóban még mindig forró a téma: most épp Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium egyik vezetője beszélt arról, hogy mi lesz, ha NATO-katonák mennek Ukrajnába.
Megszólalt Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a márciusi orosz terrortámadással kapcsolatban, és megnevezte, hogy szerinte pontosan hogyan kapcsolódott össze Ukrajna az iszlamista csoporttal.